Tekintettel arra, hogy számos tényező befolyásolhatja egy adott növény vagy takarmány ásványianyag- és vitamin-összetételét, jelentős nehézségekbe ütközik a reprezentatív értékek meghatározása és felhasználásuk korlátai. Sokan használták az NRC értékeket reprezentatív célokra, de ezek már régóta felülvizsgálatra szorulnak. Egy adott takarmányadag ásványianyag-ellátásának megfelelősége ritkán jósolható meg kellő pontossággal a fő takarmány-összetevők ásványi összetételét tartalmazó táblázatokból. Így a takarmányok laboratóriumi, kémiai elemzése pontosítja a rendelkezésre álló takarmányok és legelők ásványianyag- és vitamintartalmát. A vitamin- és ásványianyag-tartalom kiszámítása után takarmányozási szakember utasításaival és javaslatával pótlási programot kell összeállítani. Az anyajuhok takarmányozásának alapelvei tehát a megfelelő takarmánynövény menedzsment, mint például a megfelelő trágyázás, fű-hüvelyesek keveréke, a takarmánynövény tápanyagigényes növekedési szakaszban tartása és a megfelelő mennyiségű abrak biztosítása.

Vitaminok: Általánosságban elmondható, hogy a takarmánynövényekben a kalcium gyakran megfelelő mennyiségben van, és a hüvelyesekben magasabb a kalcium szintje, mint a fűben. A gabonák és a gabonanövények szilázsai nagyon alacsony kalciumtartalmúak. A foszfor ennek az ellenkezője. Magas a szemes és alacsony a takarmánynövényekben, gyakran azért, mert a talajban alacsony a foszfortartalom. Mivel a foszfor fontos a szaporodáshoz és növekedéshez, a juhok egész évben kapják. A magnézium gyakran alacsony a kora tavaszi friss takarmányban. A magnéziumhiány grass tetany-t okozhat, de ritkán fordul elő juhoknál. A cink, a réz és a szelén számos fiziológiai funkcióban fontos szerepet tölt be, beleértve az immunválaszt és a betegség elleni harcot. Ha a talajok szelénhiányosak, akkor az ezen a talajon termesztett takarmány is hiányossá válik. Következésképpen minden korosztályú juh számára erősen javasolt a szelén ásványianyag-keverékek bevitele. A réz mérgező lehet a juhokra. Bár a réznek fontos funkciója van a szervezetben, és így szükséges ásványi anyag, de a felesleges mennyiség a májban koncentrálódik, nem pedig kiválasztódik. Idővel ez a felesleges réz tönkreteheti a májszövetet, ami az állat pusztulásához vezethet. Előfordul, hogy a juhok jódszükségletét a természetes takarmány nem elégíti ki, ezért jód-kiegészítőkkel kell pótolni azt. A juhok étrendjében ~0,1 ppm kobalt szükséges. A hüvelyesek általában magasabb tartalommal rendelkeznek, mint a fűfélék. Mivel a takarmányok kobalttartalmát ritkán ismerjük, jó gyakorlat az, ha olyan nyomelemes ásványi sót etetünk vele, ami kobaltot is tartalmaz.

Vitaminok : A juhok takarmánya általában bőséges A-vitamint (A-provitamin), D- és E-vitamint tartalmaz. Bizonyos körülmények között azonban szükség lehet kiegészítőkre. A B-vitaminokat és a K-vitamint a bendő mikroorganizmusai szintetizálják, és gyakorlati körülmények között nincs szükség kiegészítőkre. A C-vitamin a juhok szöveteiben szintetizálódik. Karotinban gazdag táplálékon, például jó minőségű legelőn vagy zöld szénán a juhok nagy mennyiségű A-vitamint tudnak tárolni a májban, ami gyakran elegendő ahhoz, hogy 6 hónapig kielégítse szükségleteit. A legtöbb szabadon választott juhok takarmáníozására szánt, kereskedelmi forgalomban lévő ásványi anyag hozzáadott A-, D- és E-vitamint tartalmaz. A teljes vegyes takarmányadag elkészítésekor vitamin-premixek adhatók a készítményhez, ha nem kívánnak szabadon választott ásványi anyagot etetni. Gyakran gabonatermékeket vagy mesterséges ízfokozókat adnak az ásványi keverékekhez a nagyobb bevitel ösztönzése érdekében. A bevitel magasabb, ha dús friss takarmányt fogyasztanak, például kora tavasszal. A száraz nyári hónapokban alacsonyabb a bevitel, ez a helyzet akkor is, amikor a juhok szénát esznek. Ha vízforrás van a közelben, akkor a vízbevétel magasabb, mint amikor a víz nagy távolságra van. A közeli víz mellett nagyobb a bevitel, ha az ásványi etetők árnyékos területeken vagy a juhok által gyakran bejárt utak mentén helyezkednek el. Ha a táplálékkiegészítés a legeltetés során történik sorban vagy elég hosszú vályúkban ahhoz, hogy minden állat verseny nélkül étkezzen. A juhok ásványi anyagok bevitelét ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy a szükségleteknek megfelelő mennyiséget fogyasszanak.