Megoldás neve: Báránytartás

Cél: Termelési hatékonyság és jövedelmezőség növelése, bárányelhullás csökkentése, marketing igények kielégítése – szezonalitás és bárányaink hizlalása nagyobb súlyra, humánerőforrás csökkentése.

Leírás:

Bár a magyar juhágazat több termékkel is rendelkezik (hús, tej, gyapjú), de a fő bevételi forrás a bárány értékesítéséből származik. A belföldi fogyasztás nagyon alacsony, exportorientáltak vagyunk. Főbb értékesítési időszakok: húsvét-ramadán (legjelentősebb értékesítési időszak), ferragosto és karácsony. A minőség és az egységes árubázis továbbra is előfeltétele állattenyésztési piacaink megtartásának Európában és a Közel-Keleten.

Olaszországon kívüli exportpiacainkat korábban a nehéz bárányok iránti kereslet jellemezte, de a COVID-19-nek köszönhetően az olasz piacokon átrendeződés (fogyasztási szokások megváltozása) következett be, és mára ezen a piacon is szükség van a 24 kg-nál nagyobb bárányokra. Alkalmazkodnunk kell a változó piaci igényekhez. Tekintettel arra, hogy a bárányok túlnyomó többsége általában e súlyhatár alatt van, a megváltozott piaci igényeket bárányaink hizlalásával, intenzív takarmányozásával lehet kielégíteni.

Magyarországon – más állatfajokkal ellentétben – a juh- és kecskeágazat nem volt országos fejlesztési program része, az épületek műszaki állapota, kihasználtsága, valamint a jelenleg alkalmazott technikák is elavultak.

Magyarországon egyre inkább számolni kell a klímaváltozás szélsőséges környezeti hatásainak negatív következményeivel (hőstressz, új kórokozók megjelenése).

Magyarországon hiány van jól képzett és tapasztalt munkaerőből, a humánerőforrás költségek az egyik legnagyobb költséget jelentik az ágazatban. Az extenzív tenyésztés eredményeként ezekben az ágazatokban a legmagasabb az egy állategységre jutó állatállomány, és a legalacsonyabb a munkaerő-hatékonyság.