A gasztrointesztinális fonálférgekkel szemben fokozottan ellenálló állatok szelektív tenyésztését javasolták a juhok parazitafertőzésének fenntartható leküzdésére, mivel dokumentálták az egyedek és fajták közötti genetikai eltéréseket. Valójában a juhok gyomor-bélrendszeri fonálféregekkel szembeni rezisztenciájának proxi-jellemzőinek örökölhetőségére vonatkozó becslések 0,01 és 0,65 között mozognak, de ez általában mérsékelt. A nematódák különböző fajaival szembeni rezisztencia általában összefügg egymással, a különböző parazitafajokból vagy -nemzetségekből származó genetikai összefüggések általában megközelítik a 0,50-et vagy magasabbak bizonyos esetekben.

Tejelő juhoknál kedvezőtlen, de alacsony genetikai korrelációt figyeltek meg a tejtermelési tulajdonságok és a parazitákkal szembeni rezisztencia között. Más tanulmányok –0,17 és 0,21 közötti genetikai korrelációról számoltak be a bélsárpeteszám (FEC) és a gyapjútermelési jellemzők között, valamint –0,63 és 0,24 között a FEC és a hústermelési jellemzők között juhoknál.

Így a gasztrointesztinális fonálférgekkel szembeni rezisztencia céljából történő tenyésztés szóba jöhet juhban, de strukturált szelekciós sémákat, valamint a teljesítmény és a származási adatok pontos rögzítését feltételezi, amelyek elengedhetetlenek a genetikai értékeléshez.

Hagyományosan egy populáció/fajta genetikai javításához szelekciós programra van szükség, azaz a gazdálkodók kollektív szervezetére:

• teljesítmény rögzítés;
• származás rögzítés;
• a tenyészállatok természetes pároztatással és/vagy mesterséges termékenyítéssel történő cseréje.

A törzskönyvezésben és teljesítményfelvételben közvetlenül részt vevő gazdálkodók (tenyésztők) aránya a lehető legnagyobb legyen, és a szelekcióba bevont teljes populáció legalább 10-20%-át képviselje.

A fennmaradó gazdálkodók (kereskedelmi gazdálkodók) a tenyésztők által generált genetikai javulást a tenyésztőktől származó előrejelzett teljesítményinformációkkal rendelkező állatok (főleg hímek) felhasználásával tudják kihasználni.

1. ábra – populáció piramis menedzsmentje (Forrás: Barillet F., 2001)

A kiválasztási rendszer költség-haszon elemzését gondosan el kell végezni a szervezet jövedelmezőségének biztosítása érdekében, azaz a hosszú távú határidőknek magasabbaknak kell lenniük, mint a populáció szintű költségek.

A széklet peteszámát (FEC), azaz a parazita peték számát az ürülék grammjában, nagymértékben használták a gasztrointesztinális fonálférgekkel szembeni egyéni rezisztencia mérésére természetes legeltetési körülmények között.

A gasztrointesztinális fonálférgek rezisztenciájának a fent leírt hagyományos tenyésztési sémákba való beépítését azonban hátráltatja a FEC nagy léptékű rögzítésének nehézsége, mivel annak mérése kinti körülmények között túl fáradságos és költséges.

Természetes fertőzöttség esetén az éves mintavétel gyakoriságát és mennyiségét az éghajlati viszonyoknak és fajtáknak megfelelően kell értékelni. Mindenesetre annak érdekében, hogy a genetikai értékeléshez hasznos adatok álljanak rendelkezésre, a szelekciós rendszerben részt vevő állományban lévő juhok reprezentatív mintáját rendszeresen ellenőrizni kell annak eldöntésére, hogy a teljes állományból kell-e mintát venni, pl. ha a fertőzött állatok száma és a fertőzöttség mértéke elegendőnek tekinthető az egyéni variabilitás értékeléséhez, az egyes FEC mérhető a teljes állományon.

A törzskönyvezés hagyományosan egyapás természetes pároztatással és/vagy mesterséges termékenyítéssel is elvégezhető. Mindkét gyakorlat fáradságos és költséges, és elriaszthatja a gazdálkodókat a kiválasztási programokban való részvételtől.

Az EID ígéretes eszköz az anya-bárány párok korai azonosítására és a törzskönyv rögzítésére. Fontos, hogy a DNS-elemzés alapján nyomon kövessük a szülői megbízás költségeinek alakulását, mivel így a több apapárosítást alkalmazó állományok származási adatokat is gyűjthetnek.

A szezonalitás és a legeltetési rendszer erősen befolyásolja a fertőzöttség mértékét.

A fertőzöttség mértékét befolyásoló környezeti tényezőkkel kapcsolatos további adatokat rögzíteni kell, hogy bekerüljenek a tenyészértékek becsléséhez szükséges genetikai modellbe:

• Farm menedzsment főként legeltetési rendszerben
• Kor
• Paritás
• Ellés dátuma
• Mintavétel dátuma
• Az anthelmintikus beadás gyakorisága, dátuma és molekulája

Minden feljegyzett adatot fel kell használni az egyes állatok becsült tenyészértékének meghatározásához.

A tenyésztő szervezet számára kulcsfontosságú, hogy olyan tudósok álljanak rendelkezésre, akik képesek nagy adathalmazokat kezelni és modern módszereket (BLUP) alkalmazni a genetikai értékeléshez.

Amint fentebb említettük, a kereskedelmi állományokban lévő juhokon végzett FEC mérések rendkívül költségesek és munkaigényesek. Kimutatták, hogy a mesterséges kihívásokra adott válaszuk alapján kiválasztott juhok hasonlóan reagálnak természetes fertőzésnek kitéve, és magas pozitív genetikai korrelációt becsültek a mesterséges vagy természetes fertőzés során rögzített FEC között. Ezenkívül kimutatták, hogy a kosok parazitákkal szembeni ellenálló képességre való szelekciója mesterséges fertőzés után lehetővé teszi nőstény utódaik parazitafertőzésekkel szembeni ellenálló képességének javítását természetes körülmények között.

Így egy alternatív megközelítés lehet a mesterséges intelligencia utódvizsgálatára vagy teljesítményvizsgálatra összegyűjtött kosok kiválasztása úgy, hogy mesterségesen fertőzik meg őket standardizált dózisú lárvákkal.

Juhokban eddig nem észleltek olyan génmutációkat, amelyek a gyomor-bélrendszeri fonálférgekkel szembeni rezisztencia jelentős növekedését eredményezték. Így a DNS-specifikus mutációk/LDmarkerek alapján történő szelekció rövid távon nem képzelhető el.

Az elmúlt évtizedben a genomiális szelekció vált az állatállomány genetikai fejlesztésének referencia megközelítésévé a közepes sűrűségű DNS-tömbök költségeinek csökkenése miatt, amelyek a hagyományos törzskönyvi mátrix helyett használhatók az egyedek közötti realizált kapcsolatok leírására.

A hagyományos tejelő szarvasmarha-megközelítéshez hasonlóan azonban a szelekciós jelöltek genomiális tenyészértéke csak olyan tulajdonságokra számítható, amelyeket évtizedek óta nagyszámú genotípusú állaton vagy utódaikon rögzítettek.

Így a gasztrointesztinális fonálférgek rezisztenciájának genomiális szelekciójának alkalmazása elképzelhető a nőivarú nukleuszok kihasználásával, amelyek referenciapopulációként szolgálnak a kereskedelmi gazdaságokban használt fiatal kosok tenyészértékeinek becsléséhez. pl. a nukleuszállomány genotípusainak és fenotípusainak felhasználásával kombinálva a kereskedelmi gazdaságokban tenyésztett és a kísérleti állományhoz genetikailag kapcsolódó szelekciós jelölt hímek genom vizsgálatával.